Csönddel vertél,
Napokig tartó néma csönddel,
Nem szerettél,
Hiába ellenszél – s küzdöttem.
Csönddel vertél,
S megedzettél: nélküled éljek,
S bár felelhetnél,
Hallgatom ismét csak a csönded.
Süket csönded
A kagylóban üvöltve perceg,
Küszködök én,
Hallgatom sercegő csended,
Hallom magam:
Kétségbeesve hívlak vissza,
Hallom szavam:
Sercegő csöndedben elhal…
Hallom magam:
A kisgyerek, ki még követel,
Hallom magam:
Hangom elhal sercegő csöndeden…
Szívem zakatolt:
Aki a minden, nem szeret!
Szívem zakatol:
Hagynom kéne, hogy végleg elmenj!
Csönddel vertél,
Napokig tartó némasággal,
Süket csönded
Versenyt fut kitartó halállal…
Csönddel mérem,
Mi békeidő hímes leple,
Csönddel mérem,
Míg kihímzem halotti lepled…
Búval hímzett
Hímes lepledet rejtegetem,
Könnyel kivert
Halotti lepled rejtegetem,
Hátha nem lel
Rá a halál, hogy rád terítse,
Hátha felkel
Víg napjaid emlékezete…
Süket csönded
A kagylóban üvöltve perceg,
Csönddel vertél –
Bocsánatommal érted vezeklek.
- 06. 01., J. W. Cassandra
