Ha volna ezer karom,
Ezer karommal karolnálak,
Ezer karommal ringatnálak,
Ezer karommal megóvnálak,
Ezer karommal áldanálak!
Ám nincs ezer karom,
Két karom sem karolhat,
Két karom sem ringathat,
Két karom meg nem óvhat –
Két karom távolból áldhat.
Ha volna ezer szívem,
Ezer szívemmel dobbannálak,
Ezer szívemmel lüktetnélek,
Ezer szívemmel szeretnélek,
Ezer szívemmel áldanálak!
Ám nincs ezer szívem:
Egyetlen dobban érted,
Egyetlen lüktet téged,
Egyetlen óv tán téged,
Egyetlen szívem áld téged.
Ha volna ezer éltem,
Ezer éltemben éltetnélek,
Ezer éltemben volnál létem,
Ezer éltemben szeretnélek,
Ezer éltemben volnék: érted.
Ám nincs ezer éltem,
E létben itt és most: vendégem,
Létem örökkön fölmutat téged,
Létem örökkön megóv téged,
Létem örökkön áld téged.
Itt és most: átkarollak,
Itt és most: föloldozlak,
Itt és most: ígéret éltet,
Itt és most: oldom-kötöm fényed.
Itt és most: áldom örök lényed!
Itt és most: oldok fájó múltat,
Itt és most: áldok jövő-utat,
Itt és most: ismét esküm adom néked:
Örökkön érted, hozzád visszatérek!
Ezer kötéssel kötöttelek téged,
Ezer oldással oldottalak téged,
Ezer áldással áldom örök lényed,
Ezer szívem dobbanása léted fénye…
Ezer áldással érted visszatérek!
Ezer áldással érted visszatérek,
Ezer lényemmel segítem lényed,
Ezer és egy míg alkot egységet –
Ezer áldással érted visszatérek.
Ezerszer s ezerszer, csakis érted…
Lényem örökkön áld téged,
Lényem fénnyel vonja be lényed,
Létemnek vagy nagy kincstelére,
Létemnek vagy áldott büszkesége.
Ezer áldással érted visszatérek!
- 01. 21., J. W. Cassandra
