J. W. Cassandra: Házválasztás
Szólt a Halál: – Válassz házat!
Ám mit választasz, gondold meg:
Ha a Halál Házába lépsz, árnnyá,
Ha az Élet Házába lépsz, fénnyé
Lényegül át önnön ősi lényeged!
Vékonyka hang: – Másikat nem lehet?
Szólt a Halál: – Mindegy, melyik:
Így is, úgy is útra kelsz…
S ha a bolyongás végére jár,
Kaput tár néked a Ház,
Mire titkon vágytál epedve –
Nem, mi hangos – minek nincs helye.
Hontalannak honja lészen,
Vándor lábnak menedéke –
S hogy melyik kapu az, mi rád vár,
Ős-lényeged ítéli, tárván…
Ha a Halál Házába lépsz, vár rád
Megmerevedett lét-közeg,
Minek tétova, tűnő árnyán
Csupán a múlt, mi eljöhet…
Áldozol vágyat, reményt: lényedet,
Hogy megismerd halandó lényeged.
S ha a Semmi közepévé érlel,
Szabadulásod csak akkor ér el…
Ha az Élet Házába lépsz, vár rád
Folyton áramló, tiszta fény,
Minek árján bimbóvá feslik a jövő,
S ismeretlen dallamok nyitnak időt.
Időt, minek sodra tovaragad végre,
S megismered halhatatlan lényeged.
Ez tölti el örök-ifjú lényedet,
S mozdulatod áldoz: tart fönn földet-eget.
Szólt a Halál: – Válassz hát házat!
Ha a Halál Házába lépsz, áldozol;
Ha az Élet Házába lépsz, áldozol –
Mindenképp ez örök ős-lényeged!
Vékonyka hang: – Választom: az életet!
Választom az Életnek Házát, fényteltet,
Választom az örökifjú fényeket!
Választom az Utat, mi bejár földet-eget…
Szólt a Halál: – Mit választál – egyre megy;
Házavatót fény fuvoláz: halandó éneket…
Szívszaggató dallama a remény: hallga!
Szívvidító ritmusa: Örök Lény, a balga,
Kinek lábát a vágy Kettős Útra vonja!
2017. 04. 23., J. W. Cassandra
