W. Cassandra:
Végre
Elértem hát végül a célt,
megtettem mindent
a szabadságért:
kiengedtem markomból
mind a kincs-látszatot;
pereg a sárgöröngy ujjaim
közül egyre
lefelé;
hull-hull a látszat-én
egyre lefelé…
tünékeny varázslat
illata illan,
s az vagyok, ami
álmaimban:
átjár, átölel a Tiszta
Fény,
belőlem árad,
s Belőle áradok ki
én…
30/11. 2002.,
J. W. Cassandra
