J. W. Cassandra: A Csigák földje /Groteszk, részlet/

20 Likes Comment
  • Save

J. W. Cassandra: A Csigák földje

/Groteszk, részlet/

Csigák találkozója

Az útnak nem igazán nevezhető, kanyargós, itt-ott eltünedező, erdőbe vezető ösvényen két csiga találkozik össze. Az egyik olyan meszes vázakat cipel a hátán, amelyek több kastélyszerű alakzattá fonódnak össze, és emeletes „kastélytömböt” alkotnak. A másik ehhez képest „csupán” „háztömböket” alkotó alakzat alatt nyög. Távolabb, az aljnövényzet sűrű indái, levelei, félcserjéi alatt egy egyszerű „házas” csiga araszol lassan. A kastélytömb és a háztömb alatt roskadozó két csiga sóvár irigységgel teli oldalpillantást vet a házas csigára, aki ügyet se vet rájuk, távolodik a maga megszokott csigatempójával, s egykedvűen halad tovább.

Bűn és bűnhődés

A kastélytömböket cipelő csiga megszólítja a háztömböst: – Ha még egyszer egyszerű házas csiga lehetnék, barátom! Sokért nem adnám!

– Ó, hidd el, kastélyos csiga barátom és sorstársam, én is boldog volnék, ha pusztán egyetlen házat kellene puha testemen vonszolnom életem végéig!

– Te mit követtél el, hogy háztömbös csigává lettél?

– Harácsoltam kiforgattam ki a szegény embereket kevéske vagyonukból, földönfutóvá tettem családokat, hontalanná a szegény, az öreg, a beteg embereket. Jó pénzért kiadtam fondorlattal kicsalt lakásaikat, házaikat, vagy tetemes haszonnal eladtam, s megvetettem azokat, akiket én magam fosztottam meg a normális emberi élet lehetőségétől is. S most ezt a borzalmas háztömböt kell életem végéig cipelnem… Ólomsúlya beledöngöl a földbe, ám nem maradhatok soká egy helyen: folyvást tovább kell vándorolnom és cipelnem ezt a rettenetes súlyt… – sóhajt a háztömbös csiga. – És mi volt a te bűnöd, kastélyos csiga barátom és sorstársam?

– Ne is kérdezd! Politikus voltam. Törvényeimmel kifosztottam a rám bízott ország polgárait, kastélyokat, palotákat, házakat, földeket, bányákat, részvényeket vettem. Az általam kifosztott, tönkretett, mindenükből kiforgatott szerencsétleneket megvetettem, porba aláztam… S most kastélytömbök ólomsúlya alatt roskadozom, puha testem folyton szétlapul a súly alatt. Majd mélységes hasadék nyílik meg előttem, belezuhanok, akár a bánya mélyére, és föl kell küzdenem magam a felszínre, hátamon a kastélyokkal… Amikor már milliméter vékonyságú puha testem a súly alatt, akkor valahogy fölevickélek a mélyből, aztán vánszorgok tovább.

Sorstárs bajban

Szavait sikoly szakítja meg, egy háztömbös csiga zuhan sebesen alá. Földrengés támad, ahogy földet ér, a mélységbe belezuhannak mind a hárman, s némán küszködve kúsznak a meredek falon fölfelé, a napfényre, ahol remélik a szabadulást. Majd mikor végre hosszas küszködés után sikerrel járnak, megpihennek egy szusszanásnyira, s lihegve megszólal a harmadik:
– Sorstársaim, én politikus voltam, loptam, csaltam, harci helikopterekkel és repülőgépekkel, kábítószerekkel kereskedtem, titkos paktumokat kötöttem külföldi nagykövetségeken, amelyekkel háborús helyzeteket teremtettem. Minden tekintetben visszaéltem hatalmammal.

Szavai elhaló sikolyba fúlnak: egy beléndek nő ki mellette a földből hirtelen, s mérgező nedve a háztömb alá szivárog, a zuhanó háztömbös csiga puha testébe.

Vonaglik, a háztömbök a hátán porrá zúzódnak, majd kibukkan alóluk, s újabb háztömbök nőnek a hátára. Hosszas siránkozás után így szól: – A beléndek a büntetés a kábítószerek miatt! S ez mindig így megy: hátamra nő a háztömb, egy hurrikán fölragad, majd leejt, a kráterből, amit ütök, föl kell vergődnöm, s akkor a beléndek méregesője eláztat… Ó, bár ne követtem volna el bűneimet!

– Mi is ezt mondjuk saját bűneinkre, sorstársunk! De itt kell hagyjunk, mert már hallani a lépteket…

A Csigagyűjtő

S valóban: csoszogó – koppanó léptek közelednek. Az ember hosszú bottal gyűjti zsákba a csigákat: házasat, háztömböset, zuhanó háztömböset, kastélytömböset… Mert a büntetés az, hogy ahogy ők elűzték egykor a kifosztott, rászedett embereket, s örök hontalan vándorlásra kényszerítették őket, úgy most hátukon a kiérdemelt kastély- vagy háztömbökkel meg se állhassanak hosszabb pihenőre. Mert ha megállnak, jön a Csigagyűjtő. Vagy a nap szárítja ki puha testüket.

 

A folytatást lásd a weboldalamon: www.jwcassandra.simplesite.com

  1. 12. 03., J. W. Cassandra

 

  • Save

You might like

J. W. Cassandra

About the Author: J. W. Cassandra

I’m a teacher and a registered author either, at Artisjus as a writer and a poet in Hungary. I love forests, butterflies, flowers.

Leave a Reply

0 Shares 673 views
Share via
Copy link
Powered by Social Snap