J. W. Cassandra:Maradj velem!
Csak vándoroltam életemen át,
S köszöntöm csaknem utolsó éjszakám…
Mindeddig folyvást téged kutattalak,
S azt sem tudtam, élsz-e vajon, úgy vártalak…
Csupán azt tudtam: ismerjük egymást,
Csak eddig kerültük a találkozást –
Csöndes rév leszel nekem, ha rám találsz –
Csöndes rév leszek neked én azután…
S egyre csak vártam nehéz évek során,
S a reményt őriztem csupán: végre megtalálsz…
Ám elképzelni sem tudtam a pillanatot,
Ahogy te sem, hogy ily soká várakozok…
Most találkoztunk: íme! ez a valódi csoda!
Most hát közel vagyunk, bár mégis távol…
S kérlek téged szóval, lélekkel, szívvel:
Maradj velem, ha távol vagy is éppen, messze!…
Maradj közel, ölelj át végtelen ragyogással!
E ragyogásban veled leszek, fogadom fogadással…
Kérj: maradjak veled, öleljelek végtelen ragyogásba –
Ígérem, örökkön együtt leszünk e végtelen ragyogásban!…
05/06. 2020., by J. W. Cassandra
