W. Cassandra:
Mindig könnyű s nehéz
Sötét hajamba fontál napfényt,
S hajam vörösaranyban izzó;
Sötét hajamba szőttél holdfényt,
S hajam ezüstvarázs, ragyogó.
Majd kacagva hajítottál az égre
Engem, az apró árva csillagot,
S azóta fényem szívedben éled;
Útjaid fényemmel beragyogom,
Míg az egyetlen út végén majd
Fölhágsz az égre és elérsz,
Hisz szíved súgja az utat,
Ami mindig könnyű s nehéz –
Ami egy volt valaha: visszatér!
- 01. 22., J. W. Cassandra
