J. W. Cassandra:
A csendre puha csend hull
Amikor a vízre hó esik:
A csendre puha csend hull –
Amikor a lélek szenved itt,
Az égben végleges éj lehull…
Mindennek virrad a lélekkel –
A víz színén a hó ragyog;
Mindennek alkonyul lélekkel –
Mi megérint, a csend vagyok…
A vízre egyre hull a hó, hull,
A csend vaskos takarója véd,
A csendre puha csend borul –
Lélek szenved – oldást tőled kér…
Mit teszel, mondd, ha hó esik?
A vízfodrok jéggé dermednek,
Lelkedre, a csendre a hó esik,
Az égiek végleg itt felednek…
A vízre egyre csak hó esik –
A csendre puha csend hull:
Lélek az, aki szenved csak itt,
Végleg a lélekben alkonyul…
2020. 01. 28., J. W. Cassandra