W. Cassandra:
Vészharang kondul
Harang kondul át égi világból,
Ám hangja nem kél, világol
Csak a fény, amely áttör fellegen,
Létedben a lényeg csak sejtelem.
Elfogyott levegőben a hang –
Nem kondul: néma harang
Üzenete kivetve kóborol,
Nyughatatlan, át világokon:
Üzenetében bánat zokog,
Kétségbeesett jajszó jajdul,
Üteme félreveri világod,
S te süket fülekkel várod.
Várod? Hisz nem hallasz
Semmit, kezet nem nyújtasz
Annak, ki ide átkondít
Világokon, érzéketlen rí
A harang: a levegő elfogyott.
A hang örökre megfagyott,
A mozdulat megállott,
Eltűnt, ki megáldjon.
Harangvirág némán ver vészt elfúlt világokon.
- 07. 05., J. W. Cassandra
